M�r az �vod�sok is k�rdez�sk�dnek a k�b�t�szerekr�l �s azok hat�sair�l. A sz�l�k vagy megijednek, vagy nem besz�lnek r�la. Az �v�n�ni sem tudja, mit tegyen. A sz�l�k feladata, hogy a gyerek �rtelmi szintj�nek megfelel�en besz�lgessenek a t�m�r�l. A hogyan �s a mennyit k�rd�se azonban sokszor felmer�l.
Maga az a sz�, hogy k�b�t�szer, nagyon k�l�n�s egy �t �ves gyerek sz�m�ra, szinte alig tudja �rtelmezni. Sajnos manaps�g leggyakrabban �gy tal�lkoznak az �vod�sok a k�b�t�szer probl�m�j�val, hogy eldobott fecskend�ket tal�lnak a j�tsz�tereken. Vagy furcs�n viselked� szipusokba �tk�znek a villamoson, alulj�r�kban...

Ha ez a k�rd�s �rdekli �ket, akkor el�sz�r is �rdemes megk�rdezni, hogy mit gondol, mit tud a k�ros szenved�lyekr�l. Annyit mindenk�ppen el kell mondani, hogy a k�b�t�szer �s az alkohol k�ros az eg�szs�gre, �s ha m�g tov�bbi k�rd�sei is vannak, akkor lehet r�szletesebben is besz�lni r�luk.

A sz�l�k f�lnek hozz�ny�lni a k�b�t�szer-k�rd�shez, mert szorong�s van benn�k, esetleg rosszul mondanak valamit, �s csak a figyelmet keltik fel. A tan�rok pedig att�l is f�lnek, hogy a gener�ci�s k�l�nbs�gek miatt a gyerekek sokkal t�bbet tudnak ezekr�l a dolgokr�l, a sz�rakoz�helyeken esetleg sokkal t�bb anyaggal tal�lkoznak.

Furcs�n viselkedik a gyerek. Napok �ta nem j�n ki a szob�j�b�l, arca s�padt. Nem megy bar�ti t�rsas�gba. Inger�lt, �tv�gytalan. A hossz� ujj� p�l�j�t m�g nagy melegben sem veszi le. A f�rd�szob�b�l furcsa kell�kek ker�lnek el� takar�t�skor, kanalak, aluf�lia-darabok. K�s�bb elt�nik a �rt�kek t�nnek el a lak�sb�l. Vajon mikor veszi �szre a sz�l�, hogy gyermeke nem egyszer�en valamif�le kamaszkori lelki v�ls�gban szenved, hanem drog lehet a dologban?


A leg�lis drogokat mindannyian ismerj�k, az alkohol, a szerves old�szerek mind ebbe a kateg�ri�ba tartoznak. Az alkoholhoz, doh�ny�ruhoz elm�letben csak tizennyolc �v felett juthatnak hozz� a fogyaszt�k, a gyakorlat azonban nem ezt bizony�tja. A boltosok t�bbs�ge meg sem k�rdezi korukat. Old�szerhez pedig b�rki hozz�juthat kort�l f�ggetlen�l, hiszen szinte lehetetlen azok felhaszn�l�s�nak ellen�rz�se.

Szerves old�szerek: sz�mos olyan, a h�ztart�sban haszn�lt szer l�tezik, amely az agyba jutva hallucin�ci�t v�lthat ki. Ezek k�z� tartozik a h�g�t�, csavarlaz�t�, egyes ragaszt�k, vagy �ppen a k�r�mlakklemos�. Hosszabb id�n �t t�rt�n� haszn�latuk komoly szervi k�rosod�sokhoz vezet. K�ros�tja az agy mellett a ves�t �s a m�jat is. T�netei a remeg�s, h�nyinger, zavarodotts�g.
Illeg�lis drogok

Az illeg�lis drogok kateg�ri�ba soroljuk a legegyszer�bb, term�szetes drogokt�l (pl. kender) eg�szen a legkem�nyebb anyagokig (crack, kokain) az �sszes, leg�lisan nem kaphat� szert.

Gomb�k: a term�szetben sz�mtalan gombafaj l�tezik, mely agystimul�l� hat�ssal b�r. S�t�tben, sz�raz helyen megsz�r�tva ak�r egy �vig is elt�rolhat�. Magas h�m�rs�kleten elvesztik hat�sukat. Az LSD-hez hasonl�an haszn�lata sz�ls�s�ges ideg�llapotot eredm�nyezhet; t�lzott nyugalmat, vagy �ppen ellenkez�j�t, nagy fok� aktivit�st.

Diszk� drogok: a sz�rakoz�helyeken leggyakrabban haszn�lt drogok. Ide sorolj�k az extasy-t �s a speedet. A f�ves cigaretta szint�n n�pszer�, azonban az el�z� k�t szerrel szemben term�szetes eredet�, t�bb orsz�gban gy�gyhat�sai miatt is haszn�lj�k, emellett nem okoz nagyobb k�rosod�st. Az amfetamin sz�rmaz�kok k�zponti idegrendszeri t�neteket okozhatnak; fogcsikorgat�s, �lmatlans�g, nyugtalans�g, idegess�g, emelkedett v�rnyom�s, "p�rg�s".